A dúla szolgálat

Ma már orvosi vizsgálatok igazolják, mennyire fontos az igazán odafigyelő segítség a szülő nő számára a vajúdás és a szülés során: nemcsak a szülés élményét mélyítheti el, hanem annak sikeres lefolyásában és a baba és mama elsődleges kötődésének kialakulásában is fontos tényező az anyukát erősítő, folyamatos érzelmi támogatás. A múlt évszázad során a szülész szakmában lejátszódó nagyszerű techológiai újítások és felfedezések fókuszában főként a szülés fizikai biztonsága, ill a vajúdó nő fájdalmának csillapítása állt. Az anyuka, a baba és az apa érzelmi igényeiről azonban kevés szó esett.

További orvosi adatok, tények, vélemények megismeréséhez: lásd a lap legalján (egyelőre még csak angolul.)

A DÚLÁK olyan asszonyok, akik saját tapasztalataik alapján, illetve képzésük során is készülnek arra, hogy a várandósság, a vajúdás, a szülés alatt és után is az anyukának érzelmi és gyakorlati támogatást nyújtsanak. Segítségükkel a kismamák könnyebben jutnak élményszerű szüléstapasztalatokhoz, ráadásul a dúlákkal megsegített szülések során bizonyítottan kevesebb a beavatkozások száma, kisebb az esély a császármetszésre, a szülés után pedig kevesebben számolnak be depresszióról, és az új anyukák könnyebben boldogulnak a szoptatás kezdeti periódusában. Ezért van, hogy egyre több család választ szüléséhez dúlát.

KUTATÁSOK

bizonyítják, hogy a szüléskor jelenlévő dúlatámogatás:

* az első szülés vajúdási idejét átlagban 2 órával is lerövidítheti;
* 50%-al csökkenti a császármetszés esélyét;
* csökkenti a fájdalomcsillapítás szükségességét;
* segít az édesapáknak is, hogy könnyedebben és önbizalommal telítve vehessenek részt a szülésben;
* segít a szoptatás kezdeti időszakában.

(Az adatok M. Klaus Mothering the Mother c. könyvéből származnak (Kennell & Klaus, 1993.)

További fontos statisztikai adatok:

Császármetszések gyakorisága	DÚLÁVAL: 8%	DÚLA NÉLKÜL: 18%
Fogó használata kitolási szakban	DÚLÁVAL: 8%	DÚLA NÉLKÜL: 26%
Epidurális érzéstelenítés igénylése	DÚLÁVAL: 8%	DÚLA NÉLKÜL: 55%
Hosszú szoptatási időszak	DÚLÁVAL: 51%	DÚLA NÉLKÜL: 29%

Kennell J, Klaus M, McGrath S, Robertson S, Hinkley C. JAMA 1991 May 1;265(17):2197-201

MIÉRT VAN SZÜKSÉG A DÚLÁKRA?

Amióta a szülések a családi otthonokból a kórházakba költöztek a szüléskörüli gondoskodásnak egyik alapvető alkotóeleme szűnt meg létezni. Régen volt már az, hogy egy új édesanya családi vagy ismerettségi köréből származó más, már tapasztalt nők folyamatos támogatására számíthatott. Nem egészen egy évszázada még természetesnek számított, hogy a szűkebb vagy tágabb család nőtagjai (anyák, nővérek, nagyanyák, unokatestvérek, stb.) a szülés környéki időszakban jelen voltak, és átsegítették az anyukát új életfeladatának első időszakán szeretetükkel, tanácsaikkal, tapasztalataikkal. Manapság sajnos sok fiatal nő érezheti úgy, hogy nincs más választása, mint hogy a kisbabáját kórházban kell megszülnie, ahol azonban valószínűbb, hogy a szülést mint betegséget kezelik, és az orvosi beavatkozásokra való esély is nagyobb (infúziók, gátmetszés, fogóhasználat, vagy császármetszés, stb.).

MI A KÜLÖNBSÉG A DÚLA ÉS A SZÜLÉSZNŐ, ILL. ÚJSZÜLÖTTES NŐVÉR KÖZÖTT?

A dúlák általában nem végeztek sem orvosi egyetemet, sem nővérképzőt. A legtöbbször azonban maguk is anyák. Nem fognak orvosi diagnózisokat felállítani, vagy kezelést javasolni, de (ami legalább annyira fontos) segítségükkel támogatják az esetleg feleslegesen aggódó szülőket, akár szoptatási, vagy alvási, egészségügyi, vagy bármilyen praktikus témában.

A dúlák nem részei a kórházi szülésben résztvevő orvosi „teamnek” sem, de (ha beengedik őket a kórterembe: Magyarországon egyelőre előzetes egyeztetést kell kérni a kórháztól !!! ) vajúdáskor és szüléskor képviselheti a kismama érdekeit, és társa a szülésben. Azonban: nem szállhatnak szembe semmilyen orvosi, vagy szülésznői véleménnyel, vagy javaslattal, viszont tájékoztathatják a vajúdó asszonyt a beavatkozások mellékhatásairól, ezzel segítve őt saját, felelős döntésében. A dúla az egész szülés alatt az anyával marad, amit az elfoglalt szülésznők gyakran nem tehetnek meg (több anya is vajúdhat egyidejűleg), és mivel nem a kórházi osztályhoz tartozik, csakis az anya érdekeit fogja szem előt tartani segítsége során.

MIT TEHET ÉRTED A DÚLA?

A dúlák személyes találkozások és beszélgetések során még a várandósság idején támogatják a kismamát, hogy elkészítse saját szülési tervét, hogy időben és az információk lehető legszélesebb körét számba véve átgondolhassa, milyennek képzeli, kívánja a vajúdását, és szülését; taníthat relaxációs gyakorlatokat, esetleg légzéstechnikát, és segíthet az apának is felkészülni, hogyan nyújthat párjának segítséget a szülés alatt. Fontos mind a szülő(k)nek, mind a dúlának az, hogy néhány alkalommal a szülés előtt találkozzanak, hiszen így nyílik mód arra, hogy személyes viszony alakulhasson ki még a szülés előtt. Természetesen a dúla gyakorlati és érzelmi támogatásával a vajúdás alatt és a szüléskor is jelen van. És a kapcsolat a szülés után is fennmarad általában legalább két vagy három családlátogatás erejéig.

Tehát lényeges különbség van a dúla és a szülésznő között, hiszen
* a dúla nem lát el orvosi feladatokat;
* jelen van a vajúdás és szülés TELJES ideje alatt, bármilyen hosszú is az;
* a dúlát nem kötik „hivatalos” szálak sem kórházakhoz, orvosokhoz, vagy szülésznőkhöz, hanem csakis a kismamához.

HOGYAN SEGÍT A DÚLA A SZÜLÉS UTÁN?

Főleg az egyedi igények és személyes egyeztetés alapján. Sok dúla hétvégeken és még éjjel is elérhető. A dúla azonban nem bébiszitter. Segíthet tanácsaival, esetleg a ház körüli praktikus teendők körül, de nem vállal gyerekfelügyeletet.

MIT GONDOLNAK A SZÜLŐK A DÚLA SZOLGÁLATRÓL?

Magyar adatok még nem állnak rendelkezésre, de Nagy-Brittanniában a non-profit Doula UK szervezet kimutatása szerint a dúlákkal szült anyukák 100%-a kérné dúlák segítségét ismét, illetve ajánlaná a dúla szolgálatot más kismamák figyelmébe.

MIKOR ÉRDEMES A DÚLÁT FELKERESNI?

Végül is bármikor. Akár a várandósság előtt is, akár a szülés előtti napokban. … Illetve e két időpont közt is bármikor. A posztnatális dúlaszolgálatra pedig természetesen a baba megszületése után.

MAGYARORSZÁGON A DÚLÁK GYAKRAN AZ OTTHONSZÜLÉSEKET SEGÍTIK. KÓRHÁZI JELENLÉTÜK PILLANATNYILAG NEM TELJESEN TISZTÁZOTT. BÁR SEMMILYEN JOGSZABÁLY NEM TILTJA, MÉGIS EGYELŐRE ELŐZETES EGYEZTETÉS ALAPJÁN „SZOKTÁK” A DÚLÁKAT A VAJÚDÓ ASSZONYHOZ ENGEDNI.

A dúlákkal való kapcsolatfelvételhez látogass el a Kísérő Doulák Csoportjának honlapjára.

További dúlákkal kapcsolatos információt itt találsz.

A DÚLÁKRÓL SZÓLÓ ORVOSI VÉLEMÉNYEK, KUTATÁSI EREDMÉNYEK:
(Egyelőre csak az angolul is tudóknak, a fordításon még dolgozom...)

(Köszönet angliai dúlatársnőmnek, Valerie Goedkoopnak, a DOULA UK Newsletter szerkesztőjének, aki megosztotta velem ezeket az információkat.)

Medical views on doulas
Here is a sample of what the medical literature says about doulas : Over 15 studies have been carried out around the world, demonstrating the many benefits of hiring a doula. Here is the latest review and a few others:

Continuous support for women during childbirth (Cochrane Review) Hodnett ED, Gates S, Hofmeyr G J, Sakala C. Continuous support for women during childbirth (Cochrane Review). In: The Cochrane Library, Issue 3, 2003.
Main results: Fifteen trials involving 12,791 women are included. Primary comparison: Women who had continuous intrapartum support were less likely to have intrapartum analgesia, operative birth, or to report dissatisfaction with their childbirth experiences. Subgroup analyses: In general, continuous intrapartum support was associated with greater benefits when the provider was not a member of the hospital staff, when it began early in labour, and in settings in which epidural analgesia was not routinely available.
Reviewers' conclusions: All women should have support throughout labour and birth.

The obstetrical and postpartum benefits of continuous support during childbirth. Scott KD, Klaus PH, Klaus MH. J Womens Health Gend Based Med 1999 Dec;8(10):1257-64 Division of Public Health, County of Sonoma Department of Health Services, Santa Rosa, California 95404, USA.
The purpose of this article is to review the evidence regarding the effectiveness of continuous support provided by a trained laywoman (doula) during childbirth on obstetrical and postpartum outcomes. Twelve individual randomized trials have compared obstetrical and postpartum outcomes between doula-supported women and women who did not receive doula support during childbirth. Three meta-analyses, which used different approaches, have been performed on the results of the clinical trials. Emotional and physical support significantly shortens labor and decreases the need for cesarean deliveries, forceps and vacuum extraction, oxytocin augmentation, and analgesia. Doula-supported mothers also rate childbirth as less difficult and painful than do women not supported by a doula. Labor support by fathers does not appear to produce similar obstetrical benefits. Eight of the 12 trials report early or late psychosocial benefits of doula support. Early benefits include reductions in state anxiety scores, positive feelings about the birth experience, and increased rates of breastfeeding initiation. Later postpartum benefits include decreased symptoms of depression, improved self-esteem, exclusive breastfeeding, and increased sensitivity of the mother to her child's needs. The results of these 12 trials strongly suggest that doula support is an essential component of childbirth. A thorough reorganization of current birth practices is in order to ensure that every woman has access to continuous emotional and physical support during labor.

Continuous emotional support during labor in a US hospital. A randomized controlled trial. Kennell J, Klaus M, McGrath S, Robertson S, Hinkley C. JAMA 1991 May 1;265(17):2197-201 Department of Pediatrics, Case Western Reserve University, Cleveland, OH.
The continuous presence of a supportive companion (doula) during labor and delivery in two studies in Guatemala shortened labor and reduced the need for cesarean section and other interventions. In a US hospital with modern obstetric practices, 412 healthy nulliparous women in labor were randomly assigned to a supported group (n = 212) that received the continuous support of a doula or an observed group (n = 200) that was monitored by an inconspicuous observer. Two hundred four women were assigned to a control group after delivery. Continuous labor support significantly reduced the rate of cesarean section deliveries (supported group, 8%; observed group, 13%; and control group, 18%) and forceps deliveries. Epidural anesthesia for spontaneous vaginal deliveries varied across the three groups (supported group, 7.8%; observed group, 22.6%; and control group, 55.3%). Oxytocin use, duration of labor, prolonged infant hospitalization, and maternal fever followed a similar pattern. The beneficial effects of labor support underscore the need for a review of current obstetric practices.

The doula: an essential ingredient of childbirth rediscovered Klaus MH, Kennell JH. University of California at San Francisco, USA. -Acta Paediatr 1997 .
Eleven randomized control trials examined whether additional support by a trained lay person (called a doula), student midwife or midwife, who provides continuous support consisting of praise, encouragement, reassurance, comfort measures, physical contact and explanations about progress during labor, will affect obstetrical and neonatal outcomes. The women were healthy primigravidas at term. Meta-analysis of these studies showed a reduction in the duration of labor, the use of medications for pain relief, operative vaginal delivery, and in many studies a reduction in caesarian deliveries. At 6 weeks after delivery in one study a greater proportion of doula-supported women were breastfeeding, reported greater self-esteem, less depression, a higher regard for their babies and their ability to care for them compared to the control mothers. Observations during labor showed that fathers remained farther away from mothers than doulas, talked and touched less. When the doula was present with the couple during labor the father offered more personal support. The father-to-be' s presence during labor and delivery is important to the mother and father, but it is the presence of the doula that results in significant benefits in outcome.

Benefits of massage therapy and use of a doula during labor and childbirth. Keenan P. Altern Ther Health Med 2000 Jan;6(1):66-74 Potomac Massage Training Institute, USA.
This article reviews the most recent literature on touch support and one-to-one support during labor and childbirth. The positive and negative aspects of the traditional birth attendant are presented. Research in one-to-one care and touch support during labor is examined with respect to husband/partner, nurses, nurse-midwives, and doulas (trained labor attendants). According to recent studies, women supported by doulas or midwives benefit by experiencing shorter labors and lower rates of epidural anesthesia and cesarean section deliveries. Also, a smaller percentage of their newborns experience fetal distress and/or are admitted to neonatal intensive care units. Women whose husbands or partners massage them during labor experience shorter labors. Nursing one-to-one support results in no significant obstetric outcomes. Antenatal perineal massage was found to reduce the rates of tears, cesarean section, and instrumental deliveries. Research in perineal massage during labor has shown no benefit.

Effects of psychosocial support during labour and childbirth on breastfeeding, medical interventions, and mothers' wellbeing in a Mexican public hospital: a randomised clinical trial. Langer A, Campero L, Garcia C, Reynoso S. Br J Obstet Gynaecol 1998 Oct;105(10):1056-63 The Population Council, Regional Office for Latin America and the Caribbean, Colonia Coyoacan, Mexico DF, Mexico.
OBJECT: To evaluate the effects of psychosocial support during labour, delivery and the immediate postpartum period provided by a female companion (doula).
DESIGN: The effects of the intervention were assessed by means of a randomised clinical trial. Social support by a doula was provided to women in the intervention group, while women in the control arm received routine care.
SETTING: A large social security hospital in Mexico City.
PARTICIPANTS: Seven hundred and twenty-four women with a single fetus, no previous vaginal delivery, < 6 cm of cervical dilatation, and no indications for an elective caesarean section were randomly assigned to be accompanied by a doula, or to receive routine care.
OUTCOME MEASURES: Breastfeeding practices, duration of labour, medical interventions, mother's emotional conditions, and newborn's health.
METHODS: Blinded interviewers obtained data from the clinical records, during encounters with women in the immediate postpartum period, and at their homes 40 days after birth. Relative risks and confidence intervals were estimated for all relevant outcomes.
RESULTS: The frequency of exclusive breastfeeding one month after birth was significantly higher in the intervention group (RR 1.64; I-C: 1.01-2.64), as were the behaviours that promote breastfeeding. However, the programme did not achieve a significant effect on full breastfeeding. More women in the intervention group perceived a high degree of control over the delivery experience, and the duration of labour was shorter than in the control group (4.56 hours vs 5.58 hours; RR 1.07 CI (95%) = 1.52 to -0.51). There were no effects either on medical interventions, mothers' anxiety, self-esteem, perception of pain and satisfaction, or in newborns' conditions.
CONCLUSIONS: Psychosocial support by doulas had a positive effect on breastfeeding and duration of labour. It had a more limited impact on medical interventions, perhaps because of the strict routine in hospital procedures, the cultural background of the women, the short duration of the intervention, and the profile of the doulas. It is important to include psychosocial support as a component of breastfeeding promotion strategies.

A birth intervention: The therapeutic effects of Doula support versus Lamaze preparation on first-time mothers' working models of caregiving G. Manning-Orenstein Altern Ther Health Med 1998 Jul;4(4):73-81
CONTEXT: A working model of caregiving has been defined as an internalized schema of caregiving that guides a mother's behavior with her infant. This schema is strongly influenced by the mother's first attachment relationship with her own mother, which frequently operates outside her conscious awareness. OBJECTIVE: To examine doula support at birth as an intervention that might correct distortions of a mother's unconscious schema of caregiving, promoting more secure caregiving following childbirth. DESIGN: The effects of doula support versus Lamaze birth preparation on the working models of caregiving of 35 first-time pregnant mothers were compared.
INTERVENTIONS: An interview was used to assess the mothers' working models in the third trimester of pregnancy and again 4 months after the mothers gave birth. Mood state and self-esteem were measured at these times. A post hoc analysis was performed on the mothers' birth experiences, the quality of their postpartum support, and their evaluations of their infants' temperaments.
RESULTS: The prebirth to postbirth rating analysis of the interviews revealed that the mothers in the doula group were significantly less rejecting and helpless in their working models of caregiving than were the mothers in the Lamaze group. The mothers in the doula group also showed greater security than did mothers in the Lamaze group, a difference that approached but did not reach significance. In addition, the women in the doula group were less emotionally distressed and had higher self-esteem than did the women in the Lamaze group, and the women in the doula group rated their infants as significantly less fussy than the mothers in the Lamaze group rated their infants.
CONCLUSIONS: When viewed in the context of working models of caregiving, mothers who used a doula were significantly less rejecting and helpless, and approached significantly higher scores on the secure scale, than did mothers who used Lamaze birth preparation. Mothers rated as secure showed significantly less mood disturbance and higher prebirth and postbirth self-esteem than did mothers rated as insecure, providing construct validity for the caregiving interviews.